A keményfém szerszámokban leggyakrabban használt kötőanyag

A keményfém szerszámokban leggyakrabban használt kötőanyag a kobalt. A kobaltot széles körben használják kötőanyagként a cementált karbid kompozíciókban, mivel tulajdonságai kiegészítik a kemény karbid részecskéket. A kobalt kötőanyagként szolgál, amely összetartja a volfrám-karbid szemcséket, erős és tartós anyagot képezve, amely alkalmas vágáshoz, fúráshoz és egyéb megmunkálási alkalmazásokhoz.

A kobalt számos alapvető tulajdonságot kínál a keményfém szerszámokban:

1. Szilárdság és szívósság: A kobalt szilárdságot és szívósságot biztosít a keményfém összetételnek, növelve a szerszám általános tartósságát és kopásállóságát.

2. Stabilitás magas hőmérsékleten: A kobalt jó magas hőmérsékleti stabilitással rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy a keményfém szerszám megőrizze keménységét és szilárdságát még a megmunkálási folyamatok során fellépő magasabb üzemi hőmérsékleten is.

3. Kémiai tehetetlenség: A kobalt kémiai tehetetlenséggel rendelkezik, ami segít megvédeni a volfrám-karbid szemcséket a munkadarab anyagával vagy vágófolyadékokkal való kémiai reakcióktól, így biztosítva a szerszám hosszabb élettartamát.

4. Kötőanyag: A kobalt kötőanyagként működik, amely összetartja a volfrám-karbid szemcséket, hozzájárulva a keményfém szerszám szerkezeti integritásához és teljesítményéhez.

Míg a keményfém szerszámoknál a kobalt a legáltalánosabb kötőanyag, léteznek olyan alternatív kötőanyagok, mint a nikkel, a vas és más elemek, amelyeket speciális alkalmazásokban használnak a keményfém szerszám tulajdonságainak egyedi megmunkálási követelményekhez igazítására.

mikor használnak helyette kötőanyagokat, például nikkelt, vasat és más elemeket

Az olyan kötőanyagokat, mint a nikkel, a vas és más elemek, az ötvözött szerszámokban olyan speciális helyzetekben használják, ahol tulajdonságaik jobban megfelelnek bizonyos alkalmazásoknak vagy követelményeknek. Íme néhány forgatókönyv, amikor az alternatív kötőanyagok előnyben részesíthetők a kobalttal szemben az ötvözőszerszámok készítésekor:

1. Korrozív környezetek: A nikkelalapú kötőanyagokat általában ötvözött szerszámokban használják olyan alkalmazásokhoz, ahol a szerszám ki van téve korrozív környezetnek. A nikkel a kobalthoz képest jobb korrózióállóságot biztosít, így ideális a korrozív anyagokat érintő vágási feladatokhoz.

2. A szívósság javítása: A vasat néha kötőanyagként használják ötvözött szerszámokban a szívósság fokozása érdekében. A vasalapú kötőanyagok javított ütésállóságot és tartósságot biztosítanak, ami előnyös olyan alkalmazásokban, ahol a szerszám nagy igénybevételnek vagy ütésnek van kitéve.

3. Költségmegfontolások: Olyan helyzetekben, ahol a költség jelentős tényező, az alternatív kötőanyagok, például a vas vagy más elemek használata gazdaságosabb lehet a kobalthoz képest. Ez olyan alkalmazásoknál lehet releváns, ahol a költséghatékonyság prioritást élvez a szerszámteljesítmény csökkenése nélkül.

4. Speciális alkalmazások: Bizonyos speciális alkalmazások olyan speciális tulajdonságokat igényelhetnek, amelyek jobban elérhetők alternatív kötőanyagokkal. Például a kobalt és nikkel kötőanyag kombinációjával készült volfrám-karbid szerszámok olyan speciális forgácsolási feladatokra szabhatók, amelyek a tulajdonságok, például a kopásállóság, a szívósság és a hőállóság egyedi egyensúlyát igénylik.

A különböző kötőanyagok, például nikkel, vas és egyéb elemek ötvözött szerszámokban történő felhasználásával a gyártók testreszabhatják a szerszám jellemzőit a különféle megmunkálási környezeteknek, anyagoknak és teljesítménykövetelményeknek megfelelően. Minden kötőanyag különböző előnyöket kínál, és stratégiailag választható ki az adott alkalmazáshoz szükséges kívánt tulajdonságok alapján.